Renegátok

A televízióban láttam egy filmelőzetest, a film címe az volt, hogy RENEGÁTOK. Most komolyan, ez egy magyar szó? És ha igen, akkor mit jelent? Ez a blog többek között arról is szól, hogy hogyan jutnak el hozzám eddig még ismeretlen szavak a hétköznapi élet során, és hát itt van az élő példa, a reggeli istentiszteleten a teremszolga ütötte meg a fülemet, tévézés közben pedig a renegát. Szóval nem csak a templom terjeszti a kultúrát, hanem a televízió is 🙂 Még mielőtt megnéztem volna a szótárban, hogy mit jelent ez a szó, próbára tettem a nyelvtani empátiámat, és megpróbáltam megérteni azt, hogy ez a szó vajon mit akar kifejezni, hiszen, akinek ekkora szókincse van, mint nekem, kellene sejteni azt, hogy vajon mit jelent egy idegen szó. Úgy gondoltam, hogy a negál (tagad) szó egyik változatával állok szemben, amely a “RE” elöljáró miatt azt jelenti, hogy valaki, aki újra megtagad valamit. Nem tudtam pontosan kitalálni ennek a szónak a jelentését, de mindenképpen valami hasonlót jelent, egészen pontosan azt jelenti, hogy áruló, angolul RENEGADE, románul renegad, magyarul pedig áruló, kár volt ezt a csúnya idegen szót, a renegátot használni, na de legalább tanultam egy új szót nekik köszönhetően.

Teremszolga

A vasárnapi istentiszteleten a pap belekeverte a prédikációba a “teremszolga” kifejezést. Azt mondta, hogy hollywoodi filmekben láthatjuk, hogy a teremszolga odaviszi a bibliát a tanúhoz, hogy esküdjön meg a bibliára, hogy csak az igazat mondja, és akkor bizony rádöbbentem, hogy nem tudnám angolul elmondani ezt a bizonyos “teremszolga” szót, ezért hát amikor hazamentem, megnéztem a szótárban, és megtudtam, hogy a teremszolga angolul USHER. Ezt nagyon könnyű megjegyezni, mert az usher a román ușă (ajtó) szót juttatja eszembe, és a teremszolga teremőr is egyben, aki az ajtónál is áll többek között, úgyhogy könnyű lesz megjegyezni, arról nem is beszélve, hogy találkoztam már ezzel az usher szóval, annak idején azt tanultam meg, hogy az usher az jegyszedőt jelent, de amint azt a mellékelt blogbejegyzés is mutatja jelenthet teremszolgát is.

Zsizsik

Elkezdtem gondolkodni azon, hogy vajon hogyan mondják angolul a zsizsiknek. Persze ezt én nem találhatom ki csak úgy ni, de azért megpróbáltam az eddig ismert szavakból összerakni és kifejezni, így azt mondtam neki, hogy beanbug, ugyanis a zsizsik az egy olyan bogár, amelyik babot eszik, és csak ezek után néztem meg a szótárban.
A zsizsik angolul WEEWIL, ami bizonyára a WEEd (gaz) és a WILl (akarat) keveredéséből jött létre, és arra utal, hogy a zsizsik a gaz akaratát hajtja végre 🙂

Tímár megjegyzése

A tímár angolul lehet egészen egyszerűen SKINNER. Ezt könnyű lesz megjegyezni, hogy ha arra gondolunk, hogy a híres behaviorista pszichológus, Skinner a neve szerint tímár volt 🙂 A skin-dresser is aránylag logikusan hangzik, hiszen a tímár előkészíti a bőrt arra, hogy ruha legyen belőle. A legfurcsább változat a CURRIER, ez azért is érdekes, mert a román curier szó futárt jelent, és a tímár futárszolgálatot teljesít a vadászkunyhó és a bőrgyár között 🙂 de ha jobban megnézzük, akkor nem erről van szó, hanem a CURRY angolul cserzést jelent, és a tímár a currier, vagyis cserző, hiszen bőrcserzéssel foglalkozik 🙂

Jaj, de frájer

Az előző blogbejegyzésben felfigyeltem a portray és a portrayal szavakra, és egy adott pillanatban eszembe jutott, hogy ugyanez a nyelvtani sablon érvényes a BETRAY (elárulni) és a BETRAYAL (árulás) szavak esetén is, és rákerestem az online szótárban az AYAL kifejezésre, így találtam rá a DEFRAY (kifizetni) és a DEFRAYAL (kifizetés) szavakra. Ezt a szót eddig még nem ismertem, de erdélyi magyarként könnyű lesz megjegyezni, hiszen itt van a román szlengből ismert “fraier” szó, ami magyar szlengben papírkutyát jelent, vagyis egy örök vesztes embert, akit könnyű becsapni. Aki könnyen végrehajt egy kifizetést, arra azt mondják, hogy “jaj DE FRÁYer” 🙂 szóval ez az angol szó az erdélyi magyar szlengből származik 🙂

A portré buktatói

Olvasgattam az angol nyelvű Wikipedia Winnetouról szóló szócikkét, és arra figyeltem fel, hogy azt mondja, hogy

created by Karl May portrayed by Pierre Brice

Szóval Winnetou figuráját Karl May alkotta meg, és Pierre Brice, színész alakította.

Itt figyeltem fel arra a bizonyos PORTRAY szóra, ami nagyon ismerősen hangzik a magyar fülek számára, mégis rengeteg buktatója van, ugyanis a “magyar” portré szó, amelyik arcképet jelent angolul úgy hangzik, hogy PORTRAIT. Ez nekünk, erdélyiek számára nagyon könnyen megjegyezhető, hiszen a portré az románul portret, tehát hozzá vagyunk szokva, hogy van benne T betű, és az angol PORTRAIT az a román portret stilizált változata.

Tehát akkor a portré (arckép) románul portret angolul PORTRAIT

és nagyon oda kell figyelni a magyarajkúaknak arra, hogy az a szó, amelyik a legjobban hasonlít a magyar változatra, az nem főnév, hanem ige.
A PORTRAY az egy angol ige, amely azt jelenti, hogy alakítani (szerepet egy színésznek).
A portré (arckép) vagy az alakítás az PORTRAYAL. (a portré áll, alakításkor felállítjuk a portrét a színpadra)

Mártogatott kenyérkocka

A tejbe vagy levesbe mártott kenyérkockának angolul úgy mondják, hogy CROUTON. Abból indulunk ki, hogy ha más folyadékba mártották volna ezeket a kockákat, akkor is ugyanúgy neveznék őket, és abból, hogy románul CRUTON ennek a szónak a megfelelője. Szóval akkor a szóban forgó szó felosztható a következő formában: C + R(O)U + TON, ahol a C az K vagyis a kenyér rövidítése, a R(O)U a rum rövidítése a TON pedig a tonhal rövidítése, vagyis a rumba mártott kenyér tonhalnak érzi magát 🙂

Szaloncukor

Gyermekkorunk karácsonyainak anyagi alapját az határozta meg, hogy leettük a karácsonyfáról a szaloncukrot, ezért logikusnak tűnik, hogy a szaloncukor angolul CHRISTMAS FONDANT, ahol az a bizonyos fondant szó úgy hangzik, mintha azt akarná kifejezni, hogy alapozó, alapot meghatározó, ugyanis a fond az alapot jelent, általában pénzalapot. Máskülönben a fondant cukormázat jelent, és tudnunk kell azt, hogy amikor az angolok szaloncukorra gondolnak, akkor nem azokra a sztaniolba becsomagolt és a karácsonyfára aggatott cukorkákra gondolnak, mint mi magyarok, hanem csokimikuláshoz hasonló tárgyakra.

Grammatikai értelmezések

Azt mindig is tudtam, hogy az angol nyelv intézményesített tanítását enyhén szólva túlteoreztizálták, de most, amint rádöbbentem, hogy a Future in the Past az egy olyan igeidő, amelyik tulajdonképpen nem is létezik csupán elméletben, most már biztos vagyok benne, hogy ami az angol nyelvtant illeti, túl sok az elmélet és túl kevés a gyakorlat. A Future in the Past a gyakorlatban úgy néz ki, hogy
Apukám megígérte, hogy el fog vinni az állatkertbe (My father promised me that he would take me to the zoo), és ha jobban megnézzük, akkor ez teljesen ugyanaz, mint a jövő idő reported speechben, tehát van egy fizikai jelenség, amelyhez gyártottak két elméletet, hogy a diákokat a lehető legjobban összezavarják 🙂

Kombinált nyelvtan

Könnyű megtanulni a feltételes mód első verzióját, például:
Ha jó leszek, apukám el fog vinni a vidámparkba.
If am good, my father will take me to the amusement park.
Ugyanilyen könnyű megtanulni a future in the pastot is.
Például:
Apukám megígérte, hogy el fog vinni a vidámparkba.
My father promised me, that he would take me to the amusement park.

A bonyodalom ott kezdődik amikor ezt a kettőt össze akarjuk kombinálni, például:
Apukám megígérte, hogy ha jó leszek, el fog vinni a vidámparkba.
Ezt már nehéz megtanulni tanár nélkül, itt már kellene egy szakember segítsége.
A Google fordító ezt úgy fordítja le, hogy:
My father promised me, that I was good, he would take me to the amusement park.
Nem tudom megállapítani, hogy ez a mondat helyes vagy nem. A Google fordító nem mindig megbízható, és nem pótolhatja az angoltanárt, ezért hát keresgéltem, hogy vajon melyik irodalmi műben található hasonló mondat, és a Tom Sawyer kalandjaiban találtam egy olyan mondatot, hogy “Apukám megígérte, hogy ha jó leszek, akkor el fog vinni a cirkuszba újra”. Ezt mondja Becky Tom Sawyernek, és az eredeti angol szövegben sajnos megkerülték az általam feltett kérdést, és úgy fogalmazták meg ezt a mondatot, hogy:

My pa’s going to take me again some time, if I am good.

Úgy néz ki, hogy ezt a kérdést kénytelen leszek feltenni egy angoltanárnak 🙂

Egy kicsit utánanéztem a dolgoknak, és rájöttem, hogy ebben az esetben függő beszédről van szó (reported speech), tehát nem arról van szó, ahogyan én fogtam fel, hogy conditional 1 kombinálva future in the pasttal, hanem conditional 1 reported speechben. A végén kiderül, hogy a Google fordító jól fordította le. Fejlődik ez a Google fordító, még a végén fizetős lesz 🙂
A függő beszéd esetében (reported speech) azt kell tudni, hogy minden igeidő csúszik egyet hátra kivéve a jelen időt, mert abból múlt idő lesz annak ellenére, hogy a jelen idő és a múlt idő között van egy átmeneti idő, a present perfect, de ezt az időt nem használjuk reported speechben, a past perfect pedig megmarad változatlanul, mert nincs hova hátracsússzon.